Mikor indulhat újra a debreceni húsüzem?

Az állami tulajdonú fejlesztési bankban is nyilván tudják, a veszteséges debreceni gyár megmentése nem pusztán gazdasági, sokkal inkább politikai és szociális kérdés - írja cikkében a Figyelő. Az üzem a bezárását megelőzően mintegy 400 főt foglalkoztatott.

A tervek szerint augusztus 20-án újra akarják indítani a cseh-szlovák Penta-csoport tulajdonában lévő üzemet. Persze nem a Penta hazai cége, a történtek ismeretében fura csengésű nevet viselő, szolnoki székhelyű Debreceni Csoport Húsipari Kft., hanem a munkahelyeket féltő városvezetés. Kósa többször is kijelentette, hogy meg kell menteni az üzemet, mégsem egyértelmű, rá tudják-e venni a tárgyalásokba bevont szakemberek a külföldi tulajdonost, hogy saját magának konkurenciát teremtve, adja el a gyárat – írja legfrisebb számában a Figyelő, mely szerint az előző tulajdonos, Román Gyula elhárította az ajánlatot, és a lehetőséget informálisan a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt befektetői párosnak is felajánlották, de nem kívántak élni vele. A továbbműködtetés reményében informálisan megkeresett, a temesvári vágóhidat birtokló amerikai Smithfield is csupán arra lett volna hajlandó, hogy részmunkákat végeztessen, például a darabolást folytassa, 200 főt foglalkoztatva.

A piaci szereplők közül senkinek sem kell a patinás vágóhíd. A városvezetők és politikusok ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a 400 munkahely megszűnésénél is nagyobb problémával fenyeget, ha a környékbeli tenyésztőknek Kiskunfélegyházára, Szegedre, esetleg Temesvárra kell vinni a hízót. Az utaztatás költsége apasztja a hizlalás amúgy is szerény jövedelmét, ráadásul az átvevők kihasználhatják a gazdák kiszolgáltatottságát, még kevesebbet fizetve az élősertésért. Már az is kiverte a biztosítékot a hazai húsiparban, hogy most, amikor lámpással kell keresni a röfögő alapanyagot, sok alföldi gazda leszerződött a temesvári Smithfielddel a sertésátadásra.

A tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) megvásárolná a Pentától a húsüzemet, és 3 éves bérleti konstrukcióban átadná a beszállítóknak. A bevont agrárvállalkozások által fizetett bérleti díj beleszámítana a vételárba, amelynek a felét ebben a formában, 3 év alatt fizetnék ki a konzorciumba tömörült termelő-beszállítók, és opciót szereznének az üzem másik felének megvásárlására is. A Figyelő úgy tudja, 2-3 milliárd forintos ügyletről tárgyalnak a Pentával, amely hajlik a megállapodásra, miután végkielégítésekre már kifizetett mintegy 2,5 millió eurót.

Csakhogy a mentőprogram remélt főszereplője, az MFB szemlátomást hezitál – írja a Figyelő – , bár erről nem nyilatkoztak az illetékesei. Az állami tulajdonú fejlesztési bankban is nyilván tudják, a veszteséges debreceni gyár megmentése nem pusztán gazdasági, sokkal inkább politikai és szociális kérdés. A lap úgy tudja, a munkahelyek megtartásáért harcoló Kósa Lajos, amint visszatér szabadságról, személyesen próbálja majd jobb belátásra bírni az MFB vezetését.

VEDD A MAGYART