Valamennyi szükséges dokumentumot bekéri az érintett államigazgatási szervezetektől az elmúlt húsz év eseményeinek áttekintéséhez a cukoripari privatizációt vizsgáló parlamenti eseti bizottság. A képviselők a külföldi tulajdonlásához vezető cukoripari magánosítás menetét és a magyar cukortermelési kvóta uniós csatlakozás utáni „megsemmisülési” körülményeit tekintik át. A Font Sándor fideszes társelnök javaslatára kedden elfogadott ütemterv szerint a bizottság a főosztályvezetőitől a legmagasabb vezetői szintekig kíván tájékozódni arról, kik vettek részt a döntés-előkészítő és a tárgyalási folyamatokban. A keddi ülésen az érintettség okán egyelőre Kovács László (MSZP) volt uniós adóügyi biztos és Gráf József korábbi szocialista agrárminiszter neve merült fel. A testület a későbbiekben aszerint tart majd meghallgatásokat, ahogy a felkért bizottsági szakértők a beérkezett iratanyagokból „gyűjtőelemzéseket” készítenek. Ugyanakkor a képviselők már a következő, augusztus 8-i ülésen beszámolóra kérik Kelemen Istvánt, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) volt főtitkárát és a cukoripari kutatóintézet illetékesét. A bizottságnak az év végére kell elkészítenie jelentését az Országgyűlés számára.
A bizottság a teljes cukoripari privatizációt – ideértve az 1990 előtt kezdődött spontán magánosítási folyamatokat is - áttekinti – határozott keddi ülésén a testület. Font Sándor szerint a privatizáció valójában az Antall-kormány idején kezdődött meg, majd a Horn-kabinet alatt dömpingszerűvé vált. Az első hullámban a külföldi befektetők hét gyár 25 százalékos részesedését szereztették meg, de ehhez teljes irányítást és további vásárlási opciókat kaptak. Később a további feldolgozókat az állami tulajdonú Magyar Cukor Rt.-be tömörítették, de idővel e céget is a Magyarországon megjelent, három külföldi érdekcsoport vehette meg.
A testület megvizsgálja a 2004-es uniós csatlakozás utáni, Mariann Fisher Boel korábbi uniós agrárbiztos által előterjesztett közösségi cukorreform körülményeit is, amelyek következtében a 400 ezer tonnás addigi éves magyar cukortermelési kvóta kétharmada „megsemmisült”. Font Sándor szerint a reform során a „legnagyobb buta szerepet” mi játszottuk, mert egyik tagország sem adta vissza saját kvótája 75 százalékát. Az események következménye az lett, hogy a külföldi tulajdonosok – a kaposvári kivételével – a hazai cukorgyárakat bezárták, Magyarország pedig elvesztette nettó cukorexportőri pozícióját. Mivel a kaposvári feldolgozó évi 105 ezer tonna cukrot állíthat elő, most – figyelembe véve a 300-320 ezer tonnás belföldi igényeket - 200 ezer tonna cukor behozatalára szorulunk évente, így „ki vagyunk téve” a világpiaci folyamatoknak.
A bizottság a főosztályvezetőitől a legfelsőbb vezetői szintekig meg kívánja vizsgálni, kik vettek részt a döntés-előkészítő és a tárgyalási folyamatokban. A privatizáció kapcsán tisztázásra vár, mely személyek voltak a magánosítási lépések előterjesztői, illetve – az államot képviselve - kik ültek a különböző igazgatóságokban és felügyelőbizottságokban. A parlamenti bizottság át kívánja tekinteni a privatizációs szerződéseket és azok végrehajtásának ellenőrzését is. Az uniós cukorreformmal kapcsolatban pedig meg akarja határozni, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az EU-s agrárminiszterek, az uniós kormányfők, a magyar kormány és a különböző szakértői egyeztetési fórumok ülésein kik milyen magyar álláspontot képviseltek.
A testület kedden határozott arról, hogy a vizsgálódáshoz valamennyi érintett államigazgatási szervezet – a különböző minisztériumok, vagyonkezelők és a Gazdasági Versenyhivatal – dokumentumait bekéri. Ezek alapján a bizottság felkért szakértői – Pongrácz Tibor és Fűr Balázs – a képviselők számára gyűjtőelemzéseket készítenek, amelyek alkalmasak lehetnek annak megállapítására, hogy a testületnek mely konkrét személyeket kell meghallgatnia. Az esetleges érintettség okán a bizottság keddi ülésén Kovács László korábbi uniós adóügyi biztos és Gráf József volt agrárminiszter neve merült fel. A képviselők ugyanakkor határoztak arról, hogy – függetlenül az előkészítő munkától – következő, augusztus 8-i ülésükön beszámoló kérik Kelemen Istvánt, a CTOSZ korábbi főtitkárát és a cukoripari kutatóintézet képviselőjét is.
A bizottság nem konkrét program, hanem „felülről nyitott” ütemterv szerint dolgozik, hogy a menetközben felmerülő „fordulatokhoz” igazíthassa vizsgálati irányát. Ennek megfelelően a testület nem szavazta meg Józsa István MSZP-s társelnök javaslatát, aki a képviselőknek tizenöt pontos alapprogramot terjesztett elő. A személyeskedésektől sem mentes vitában Ivanics Ferenc (Fidesz) kijelentette: az ülést vezető Józsa István megpróbálta meghamisítani a napirendi pontokat és indokolatlanul kritizálta a képviselői hozzászólásokat.
Az eseti bizottság a parlamenttől száznyolcvan napos működési mandátumot kapott, így az év végére kell elkészítenie jelentését az Országgyűlés számára. A keddi ülésen felvetődött, hogy a testületnek nem csak az esetleges politikai, hanem az anyagi-kártérítési felelősséget is vizsgálnia kellene. Horváth István (Fidesz) példéul kijelentette: mindenképpen át kell tekinteni annak körülményeit, hogy a külföldi tulajdonosok „a nemzeti vagyont szolgáló gyárakat földig rombolták”. Más vélemények szerint viszont „húsz év távlatából” anyagi-kártérítési felelősség már nem érvényesíthető.
AGROMONITOR
