Az EU komoly bajba sodorja a magyar méztermelőket

Jelentős problémákat okoz a hazai méztermelésnek és -kereskedelemnek a magyar hatóságok indokolatlan szigora. Az EU mézirányelvének eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy ugyanazt a mézet Nyugat-Európa megvenné, a magyar hatóságok pedig megsemmisítenék.

Az egyes tagállamok meghatároznak határértékeket, amelyek betartása esetén a méz tisztának minősül. Németországban például egy kilogramm mézben 10 mikrogramm alatti antibiotikumszint még nem jelent problémát. A magyar hatóságok viszont ragaszkodnak a teljesen antibiotikum-mentes mézhez, így az ami Németországban megfelel, azt itthon meg kell semmisíteni.

Ősztől tovább nőhet a bizonytalanság. Nem kizárt ugyanis, hogy a ma még nyugat-európai laborok által elfogadottnak minősített mézet fél év múlva szennyezettnek ítéli a magyar hatóság. A már működő, de akkreditációt még nem nyert nyíregyházi SGS Hungária Kft. laboratóriuma ugyanis hasonló eszközökkel, de jóval szigorúbban mér. Míg a belga Westling laboratórium a 2 mikrogrammos antibiotikum-tartalom alatti mintákat automatikusan tisztának minősíti, a nyíregyházi labor 0,1 mikrogrammos skálát használ. „Így ha a labor novemberben megszerzi az akkreditációt, nem tudjuk, mihez kell tartani magunkat” – mondta el lapunknak Horváth Zsuzsa. A mézcsomagolással és -kereskedelemmel foglalkozó Mézeskert 2002 Kft. ügyvezetője elmondta: így amire egy belga labor azt mondja, hogy nem tartalmaz antibiotikumot, az egy magyarban megbukhat.

„A gond az, hogy az egyes tagállamok eltérően értelmezik ugyanazt a jogszabályt, és a magyar hatóságok mindezt ésszerűtlenül teszik” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a hazai hatóságok „nem tudnak egy uniós jogszabályt értelmezni”, ezzel pedig egy egész ágazatot tesznek tönkre.

A méhészet ráadásul nem is jelentéktelen gazdasági tényező. A körülbelül 15 ezer kisebb-nagyobb magyar méhészet áttételesen 40-50 ezer embernek biztosít megélhetést, és évente megközelítőleg 25 milliárd forintnyi értékű mézet termel. A hazai össztermelés több mint 80 százaléka exportra kerül, Magyarország produkálja az EU méztermelésének körülbelül a tizedét.

Hamarosan az EP előtt lesz a kérdés

„Tarthatatlan az az állapot, hogy az EU-nak nincs egységes szabályozása a mézben megengedett antibiotikum-tartalomra vonatkozóan” – jelentette ki a napokban egy brüsszeli szakmai konferencián Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő az Európai Parlamentben hamarosan megvitatandó, a méhészeti ágazat problémáiról szóló jelentést ismertetve.

Tabajdi felvetette azt is, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják „ipari cukor” kategóriába.

AGROLINE