Ausztriában telel a magyar alma

Kevesebb alma terem az idén, mint a korábbi években, ráadásul a minőségre a jég és az őszi meleg is rányomta a bélyegét – így nagyobb lesz az ipari feldolgozású alma aránya, mint ahogy azt a termelők elképzelték. Az piaci árakat azonban nem a hazai termés diktálja – a kedvező európai terméseredmények miatt ugyanis alacsonyabb az úgynevezett léalma és az étkezési alma felvásárlási ára is.

Változatos kép mutatkozik az idei almatermésről hazánkban. Bár a szezon eleji becslések valószínűleg alulmúlták a valós termésmennyiséget, a termelők így sem bővelkednek az idén almában. A kedvezőtlen termés elsősorban a későn érkezett fagyok és a jégesők következménye, azonban országszerte nagy eltéréseket mutat a kár mértéke. Takács Ferenc, az Észak-kelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs (ÉKASZ) Szakmaközi Szervezetés Terméktanács elnöke elmondta: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az előzetes becslések szerint ötvenezer tonna körüli alma terem az idén. „Egyértelmű, hogy a májusi fagyok és a jég nem tett jót a térség gazdálkodóinak és a termés minőségének sem, általánosítani azonban nem lehet. Területenként, kistérségenként, sőt községenként is nagyon heterogén az alma minősége” – tette hozzá Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermesztői Főbizottság elnöke. Szerinte az őszi meleg sem tett jót az alma minőségének, a fagykárokkal és a jéggel együttvéve pedig közepesen gyenge termés az idei. „Látható, hogy a termelőknél magasabb az ipari alma aránya az étkezésinél, mint ahogyan azt tervezték a gazdálkodók” – jelezte, ugyanakkor kiemelte, a hazai piac almával jól ellátott, decemberig nem lesz hiány itthon a magyar termésből, viszont már most is jelen vannak az egyes kereskedelmi láncoknál az olcsó, közepesen gyenge minőségű külföldi – elsősorban olasz – áruk. Az exporttal kapcsolatban Csizmadia György elmondta, hogy főleg Ausztriába szállítunk almát, ahol az osztrák vevő tárolja, majd tavasszal újra nálunk értékesíti azt. További „partnerünknek” számít Románia, Szlovákia és Ukrajna is, az ezen országokkal kötött üzletek azonban legtöbbször a feketegazdaságot bővítik. „A határ mellől érkező felvásárlók a legtöbbször nagybani piacon vásárolnak, és a termésért azonnal fizetnek, így nem csoda, hogy vonzó üzleti lehetőséget látnak benne a termelők” – tette hozzá.

Az árakkal kapcsolatban elmondta: az ipari feldolgozású, úgynevezett léalma kilónkénti felvásárlási ára huszonkilenc és harminckét forint közt mozog, ami kis visszaesés az augusztusi árszinthez viszonyítva. „Ennek alapvetően az oka az, hogy mind Lengyelországban, mind Olaszországban és Ausztriában jó termés volt az idén. Az pedig, hogy hazánkban keserves év volt az idei az almatermesztők szemszögéből, a világpiaci árakra nincs hatással” – magyarázta a szakértő. Az árak alakulását Takács Ferenc is hasonlóképp látja: „Az európai kedvező terméseredmények miatt a harminchat forintos kilónkénti felvásárlási ár harminchárom forintra csökkent a minap a léalma esetében, míg az étkezési alma kilója nyolcvan és száztíz forint közt mozog a kertekben” – mondta az ÉKASZ elnöke. Jelezte, alacsony a belföldi kereslet az étkezési alma iránt, az árak pedig stagnálnak. A léalma iránt azonban nagyobb az érdeklődés, az északi megyékben ugyanis viszonylag magas a feldolgozói kapacitás. „Az idei évben korábban kezdődött a szüret, már augusztus elején érkezett Dél-Olaszországból Gala alma. Ekkor még százötven forintot kértek egy kiló étkezési almáért, augusztus végére pedig már százhúsz forint alá ment az ár” – részletezte Takács Ferenc.

A kilencvenes években még negyvenezer hektáron termeltünk almát hazánkban, 1994-ben pedig újabb telepítési hullám indult, miután a rendszerváltás után megnőtt a magántermelők aránya. A tavalyi területalapú támogatások adataiból azonban kiderül: alig huszonnyolcezer hektárnyi területen terem magyar alma. „Bár a 2000-es évek közepén elindult egyfajta minőségi váltás a fajtákat és a művelésmódot illetően, az ágazat jelentős tőkeigénye miatt azonban nagyon leszűkült azon termelők köre, akik új ültetvényeket tudnak létesíteni” – jelezte Takács Ferenc. Mivel az évenkénti telepítések nem tudják biztosítani az ültetvények utánpótlását, így lassan elöregednek, s ezáltal veszítenek minőségükből is. „Az idén sajnos országosan mintegy ezerhektárnyi ültetvény telepítésre érkezett támogatási kérelem, ebből az alma alig érte el a kétszáz hektárt” – mondta Takács Ferenc. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben harminc százalékkal csökkent az alma termőterülete, a folyamatot azonban minél korábban meg kell állítani, és ehhez azonnali intézkedésekre van szükség.

„Fontos lenne, hogy a kormányzat felkarolja a mezőgazdaságnak ezt a területét, ugyanis több szakértő is egyetért abban, hogy ez az ágazat valóban munkát és megélhetést biztosít a vidéken élőknek” – fogalmazott az ÉKASZ elnöke. Hozzátette: minél több gyümölcsültetvény van a vidéken, annál több munkaerőre van szükség. A gyümölcstermesztés nemcsak munkát, de értelmet, hitet és reményt is ad a falusi lakosságnak, ami napjainkban nehezen mondható el más ágazatokról.

AGROLINE