Tavaszi búcsú az olcsó baromfitól

A takarmányárak drasztikus emelkedése miatt lassan elnéptelenednek az ólak

A négyszáz forintos kenyér volt a hazai élelmiszerár-robbanás nyitánya, a sorban hamarosan a baromfi következik. A fogyasztás várható visszaesése miatt pékségek, állattartó telepek zárhatnak be.

Az agrártermelői árak havi alakulása eddig nem számított a Központi Statisztikai Hivatal legizgalmasabb kiadványai közé. A hétfőn nyilvánosságra hozott adatsor azonban húsba vágóan érinti a lakosságot is, ugyanis a számok mögé nézve, s a gazdákat, a feldolgozókat hallgatva hamar kiderül: brutális áremelés-sorozat előtt állunk. Olyan mélyen kell majd a pénztárcánkba nyúlni az élelmiszerboltok kasszáinál, hogy az sok család költési szokásait is átírja.

Ami a számokat illeti, az agrártermékek termelői árszintje 2010 decemberében 29 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 41,7, az élő állatok és állati termékeké 9,9 százalékkal emelkedett. 2010 egészében az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal haladta meg az előző évit; közülük a növényi termékek ára 27,6, az élő állatok és állati termékeké 1,8 százalékkal nőtt.

Tavaly decemberben a gabonafélék termelői ára 57,2 százalékkal magasabb volt, mint 2009 azonos időszakában. A búza felvásárlási ára április óta folyamatosan nő, decemberben tonnánként 54 600 forint volt. Az azóta eltelt másfél hónapban tovább folytatódott az áremelkedés. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára elmondta, hogy nálunk már a hiány híre is felfelé hajtja a búzaárakat. Az mindenesetre tény, hogy a mostani ritka időszakban a budapesti tőzsdei árak meghaladják az irányadó chicagóit és a párizsit.

A főtitkár szerint pontos adatok hiányában csak becsülni lehet az ország búzakészletét. Úgy tűnik, hogy jelenleg a malmoknak 300 ezer tonnányi készletük van, ami a százezer tonnás havi őrlést feltételezve biztos, hogy nem tart ki az új termésig. Mintegy 300 ezer tonnás hiányról beszélnek, ezen némiképpen enyhít az EU gabonasegély-programja, amelynek révén a hazai malmok – pályázat útján – valamivel több mint százezer tonna búzához jutnak. Pótsa Zsófia szerint ez most haladékot jelent, hiszen ez a liszt végül is a magyar piacra kerül. Az esetleges importról nem tudott nyilatkozni, azt azonban elmondta, hogy az aratás előtti utolsó időszakban a világpiaci árat kell megfizetni a magyar malmoknak a búzáért. Ami a hazai áraknál tonnánként legalább 20-30 dollárral magasabb összeget jelent.

Ekkorra jósoltaVarga László, a Pékszövetség elnöke a 400 forintos kenyér eljövetelét és azt, hogy lesznek olyan pékek, akik ilyen árat már nem tudnak adni a lisztért. Pótsa Zsófia viszont létfontosságúnak tartotta azt, hogy a malmok el tudják adni a dráguló lisztet, mert csak ekkor lesz forrásuk az őrléshez szükséges új alapanyag megvásárlására. Azt is megtudtuk, hogy biztos lesz jó néhány kisebb malom, amelyik időszakosan bezár.

A takarmányok ára 7,1 százalékkal növekedett 2009-hez viszonyítva, ezen belül az egyszerű takarmányok ára – követve a gabonafélék termelői árát –17,6, a keverék takarmányoké 2,1 százalékkal nőtt. A vágóállatok termelői ára 2010 tizenkettedik hónapjában csak 9,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a vágóbaromfié 8 százalékkal növekedett.

Mindez súlyos feszültségeket rejt, Sákán Antaltól, a Magyar Sertéstartók Országos Szövetségének elnökétől tudjuk, hogy a dráguló takarmányok és a hozzájuk képest mérsékeltebben emelkedő árak idején egyre több ól néptelenedik el. Azt sem tartja kizártnak, hogy az idén akár egymillióval csökken a sertésállomány.

Éder Tamás, a Magyar Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége és a Hússzövetség elnöke szerint a 10-15 százalékos élőállatár-emelkedés bizonyára továbbgyűrűzik és tekintélyes, 5-10 százalékos fogyasztóiár-emelést ígér, attól függően, hogy kevesebb húsalapanyagot tartalmazó készítményről vagy tőkehúsról van szó.

Eddig úgy tűnt, hogy a német dioxinbotrány miatt sertésből túlkínálat lesz, ami mindenképp fékezi a drágulást. Brüszszel azonban a német gazdák segítségére sietett, és a túlkínálat miatt kialakuló áresés elkerülése miatt februártól 3-5 hónapra meghirdette a sertéshús támogatott magántárolását. Éder Tamás úgy tudja, hogy az első másfél héten 70 ezer tonna húst helyeztek el így a tárolókban, vagyis ez a húskínálat egyelőre nem rontja a magyar gazdák helyzetét.

Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ágazati igazgatója szerint a következő időszakban sok múlik a kereskedőkön, akik saját forgalmukat is féltve igyekeznek megzabolázni a termelői, feldolgozói áremelési igényeket. A szakértő szerint a 2007/2008-as élelmiszerár-robbanás folyamatai ismétlődnek meg az idén, s ha bőséges lenne a termés, akkor is legalább októberig kitarthat a magas árszínvonal.

2010 decemberében az állati termékek árai 11,9 százalékkal magasabbak voltak az előző év azonos időszakáénál, ezen belül a baromfié 8 százalékkal emelkedett. Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke a dráguló takarmány miatt március közepére egy újabb, 8-10 százalékos áremelést helyezett kilátásba. Ezt a kereskedők sem lesznek képesek megfékezni, ugyanis kevés szárnyas is lesz az európai piacon. Az is rossz hír az olcsó baromfihús kedvelői számára, hogy a megfizethetetlenül drága takarmány miatt mostanában harmadával kevesebb naposcsibét nevelnek az ólakban. Ezek után az áremelés folytatódik, s a márciusit rövidesen egy újabb, hasonló nagyságrendű követi. Ez az együttesen már 25 százalékos drágulás már óhatatlanul a fogyasztás visszaesését okozza.

NÉPSZABADSÁG