Stratégiai termék lesz az élelmiszer

Készül Brüsszelben az új agrárpolitikai koncepció, amely háttérbe szorítja az eddig terület alapú támogatást. A cél: Európa versenyképességének megőrzése a mezőgazdasági termelésben és a vidék fejlesztése. Az eddig nyilvánosságra került elképzelések egyes elemei hátrányosan érinthetik a magyar gazdákat, különösen az intervenciós rendszer, a többlettermék garantált áras felvásárlását.

A közös mezőgazdasági politika ügyében Magyarországnak szövetségeseket kell találnia, hogy a hazai termelőknek minél kisebb veszteséggel kelljen számolniuk. Nagy esély az uniós elnökség, csak ügyesen kell vele élni.

Magyarországon majd' 200 ezer regisztrált gazda kapja a területalapú támogatást. Ez hektáronként 45-47 ezer forint körül mozog. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) év végéig a jogosultak 95 százaléka, 171 ezer termelő megkapja az éves támogatási összeg felét. Idén az uniós területalapú támogatás kis híján eléri a 230 milliárd forintot. A szakemberek emlékeztettek rá: az uniós csatlakozás óta főleg a professzionális agrártermelők a pályázatok mellett a közvetlen területalapú támogatások felhasználásával jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a gazdaságaikban. A versenyképtelenebb kis birtokosok számára ez a támogatás biztos bevétel. Bármilyen változásnak nagy a tétje a hazai agráriumban. Az unióban óriási összegeket fordítanak az agráriumra, ezért is élesedik a vita, a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjával kapcsolatban.

Az Európai Unió Közvetlen Támogatásokat Irányító Bizottságának döntése alapján az egységes területalapú támogatás (SAPS) pénzügyi kerete a 2010-ben 831 millió euró volt. Ez megközelít 230 milliárd forintot. A Magyarországnak az unió által jóváhagyott 4,829 millió hektárt érint a támogatás. A közösség tagországai között sincs egyetértés abban, milyen alapvető változtatásokra lenne szükség. Néhány nagy befizető ország sokallja a mezőgazdaságra kiadott hatalmas összegeket. A fő érvük, hogy az unió lemarad a világgal folytatott technikai, technológiai versenyben, részben az agráriumra költött csillagászati támogatási összegek miatt, amely konzerválja az adott helyzetet. Ráadásul ma már a mezőgazdaság a foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott alig néhány százaléka dolgozik a szektorban.

Ezzel szemben a nagy mezőgazdasági államok, Franciaország, Németország és néhány kisebb tagország a területalapú támogatás megtartása mellett érvelnek. A két meghatározó szereplő, vagyis a franciák és a németek tavaly májusban már nagyjából meg is egyeztek ennek az agrár támogatásnak a fenntartásában. Igaz, egyes vélemények szerint azért némi véráldoztatásra mégis csak rákényszerülhetnek, és a területalapú támogatás csökkenhet. Mariann Fischer Boel, az uniós agrárbiztos két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy 2009 és 2012 között évente 2 százalékkal, összesen 8 százalékkal kellene csökkenteni a régi tagállamoknak juttatott direkt támogatások a vidékfejlesztési forrás növelésével párhuzamosan.

A magyar termelőknek az lenne a legjobb, ha a jelenlegi állapot nem változna, mert minden ettől való eltérés már hátrányosan érinthet minket -említette Raskó György, agrárközgazdász, aki maga is termelő. Azon belül is komoly veszteséget okoz a magyaroknak a gabonaintervenciós rendszer felszámolása. (Az intervenció lényege, hogy túltermelés esetén a többletet több évre előre garantált áron az EU felvásárolta, és szűkebb évekre elraktározta, vagy exportálta az Unióból) A SAPS ugyanis a jó mezőgazdasági adottságokkal, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel rendelkező országok számára volt előnyös. Hazánk különösen a gabona és ipari növény termesztésében erős. Ha a forrásoknak akár csak egy részét is átterelik a vidékfejlesztésre, kedvezőtlen adottságú területek támogatására, akkor a magyar gazdák jelentős része veszít a "bolton". Ha nem is sikerül elérni, hogy minden maradjon a régiben, akkor a magyar agrárdiplomáciának a "kármentésre" kell összpontosítania, vagyis arra, hogy a lehető legkisebbek legyenek a változások. Abban a szakértők egyetértenek, hogy a vidékfejlesztésre valószínűleg több pénz jut a KAP reform után. Olyan értelmezés is napvilágot látott, hogy 2013-tól a mostani támogatásoknak kevesebb, mint a felét kaphatják a mezőgazdasági vállalkozók, termelők. Az Európai Uniónak a gazdasági válság miatt egyszerűen még akkor sem lesz erre a célra több pénze. Ugyanakkor az élelmiszer ismét stratégiai termékké válik, a vízzel és a termőfölddel együtt.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára ezzel szemben úgy vélte, a területalapú támogatásoknak is legföljebb az egyharmadát nyesik vissza Brüsszelben, de ez is azt jelenti, hogy abszolút értékben is csökkenni fog a területalapú támogatás. A főtitkár hozzátette: érzékelhető a nyomás a tagországok pénzügyminiszterei részéről, a válság kezelés miatt elszaladt államadósság miatt is az agrárköltségek lefaragására. A szakember szerint ez azért hibás elgondolás, mert az élelmiszer stratégiai termékké válik és minden értelemben felértékelődik. A spekulatív tőke is felfedezte magának az élelmiszereket, főleg a gabona és olajos növényféléket. Az elképzelések között szerepel az élelmiszer termelés és a paraszti jövedelmek fenntartása, de nem nevezi meg a forrást, hogy mindezt miből lehet majd megoldani. A KAP egyelőre még nem öltött végleges formát, még több elemében is változhat. A számunkra előnyös megoldások kimunkálásában nagy esélyt kapott Magyarország azzal, hogy mi töltjük be az uniós elnöki posztot az év első felében. A magyar tervek ismertetésekor Fazekas Sándofr agrárminiszter jelezte: ezen a területen kiemelkedő magyar aktivitásra lehet számítani.

AGROLINE