Csalános sört tessék!

Kormányzati támogatást várnak a kis sörfőzdék tulajdonosai. Azért, hogy a nagy sörgyárak által tömegben gyártott, kommersz sörök mellett növekedjen a kisüzemek kínálata.

Rosszkor voltunk rossz helyen a főzdéinkkel, amikor a rendszerváltás elején elkezdtük a vállalkozásainkat – idézte a múltat Vaskó György, a miskolci székhelyű Kisüzemi Sörfőzdék Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. A kezdeti vállalkozói lendület több száz kis sörfőzdét hívott életre. Azonban az akkori botrányok (mint például az olajszőkítés) olyan szigorításokat hoztak a kormányzat részéről, amelyek megrendítették a gyenge lábakon álló vállalkozásokat. (Például a szűretlen sört is 25 százalékos áfával terhelték meg.) Ennek következtében az 1996-ban csúcsnak számító 350 sörfőzdéből sok tönkrement vagy tulajdonosaik eladták azokat. Ehhez jött még a multinacionális sörgyárak magyarországi terjeszkedése, akik az olcsó és kommersz söreikkel uralják a piacot. Így állhatott elő az a helyzet, hogy mostanra már csak 50 kisüzemi sörfőzde maradt meg.

A nagy sörgyárak sokféle pótanyagot (rizst, kukoricát) használnak, hogy olcsón és sokat gyártsanak. Márpedig a sörgyártás a malátáról és a komlóról szól, ezek nélkül lehetetlen jó sört készíteni – mondta az elnök, aki Felsőzsolcán állítja elő a korsókba valót. A megmaradtak változatlanul küzdenek a talpon maradásért, például különlegességek készítésével. Így kapható gesztenyés, banán-, almaízesítésű, gyömbéres, mézes-gyömbéres, sőt csalános sör is, továbbá búzából és kölesből erjesztett. Vaskó György különlegessége a tokaji aszúval ízesített sör, ami más habzást és jellegzetes aromát ad az italnak. S amivel sikert ért el a sörivók egyik fellegvárának számító Prágában is. Megalakulásától, 1994-től kezdve az egyesület sokat tett azért, hogy képezze tagjait, illetve segítse őket a sörfőző szakmunkás-bizonyítvány megszerzésében. Ezenkívül sörfőzési bemutatókat, külföldi üzemlátogatásokat és szakmai tanácskozásokat szerveztek. Sörük minőségének javítása, megőrzése érdekében együttműködnek a szaklaboratóriumokkal, illetve a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület söripari szakosztályával.

Az eltelt 17 év alatt sikerült föléleszteni a sörfőzés hagyományait Magyarországon. A sörgyártáshoz csak hazai és természetes anyagokat használnak, a főzdék színvonala megfelel az európai elvárásoknak. Az igényesség és a különlegesség a jelszavuk, amit egyre inkább értékelnek a fogyasztók is. Jelenleg a magyar sörtermelés 0,5 százalékát adják, a keresletet kielégítik, de ennél többre is képesek lennének.

Vaskó György osztja Lezsák Sándor és Horváth Zsolt parlamenti képviselők aggodalmát, akik szerint az újabb szabályozások hátrányos helyzetbe hozták a kisüzemi sörfőzdéket, és a megszűnés fenyegeti őket. Ezért a kormány támogatását kérik, hogy az adók csökkentésével segítsék fönnmaradásukat. Az elnök szerint, ha a támogatást megkapják, azzal okosan és átfogóan kell élniük. El kell érni, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a szakmához, aminek alapfeltétele a megszüntetett szakmunkásképzés visszaállítása. A kisüzemi sörfőzdéket jobban be kell ágyazni a helyi vendéglátásba, az idegenforgalomba, és a látványsörfőzdék számának növelésével növelni a népszerűségüket.

SZABADFÖLD