Rekordmennyiségű akácméz lett az idén

Régen volt ilyen jó akácméztermés, mint az idén. A termelőket azonban a felvásárlási árak csökkenésétől tartanak, miközben a fogyasztók nem számíthatnak olcsóbb mézre.

Régen volt ilyen jó akácméztermés, mint az idén. Bross Péter, az Országos Méhész Egyesület elnöke szerint minden összejött, de mégsem az igazi, hiszen hosszú évek tapasztalatai szerint általában két dolog miatt szoktak panaszkodni a termelők: nagy a baj, ha nincs méz, de az sem túl jó, ha nagyon sok van. Példa rá, hogy a tavalyi sok esőzés és a hideg tavasz miatt csapnivaló évet éltek meg, de megnőtt a kereslet, és a felvásárlói ár elérte a kilónkénti 1300 forintot.

Most volna bőven, de az szinte biztos, hogy a felvásárlók a tavalyi ár nyolcvan százalékát sem fogják megadni. Ráadásul most kezd virágozni a hárs, és ha ebből is rekordtermést szüretelnek a méhek, megint romlik egy fokkal a termelők tárgyalási pozíciója. Ráadásul bezavarhatnak a romániai és a bolgár méhészek, akik még lejjebb tudnak menni az áraikkal, mint a hazaiak.

May Gábor baranyai méhész szerint a fogyasztó szempontjából semmit sem ér a jó termés, ha a multik nem adják olcsóbban. Hiszen tény, hogy a tavalyi gondok miatt az uniós mézesbödönök is üresek, ráadásul Európában jóval drágább a méz, mint nálunk. A hazai termés 60-70 százaléka pedig nyugatra megy, így aztán mire a termelői akácméz boltok a polcaira kerül, ismét csak 2600 forint lesz kilója. Ráadásul az a méz gyakran „olyan is”: hígított, pancsolt, gyöngébb kínai mézekkel kevert.

May Gábor tanácsa, hogy aki biztosra szeretne menni és minőséget akar, csak termelőtől, lehetőleg ismerős termelőtől vásároljon. Hiszen szabad a gazda, elég az hozzá, ha a méhész a helyi állatorvostól kér egy papírt a forgalmazáshoz, s árulhat a portája előtt, a településének boltjában és minden szakvásáron. Csak vegyünk, merthogy a háziméz rendszeres fogyasztása gyarapítja az immunrendszer vérképző sejtjeit, és szinte minden olyan ásványi anyagot tartalmaz, amely az emberi szervezet működéséhez szükséges.

Baranyai méhek röpte

Megyénkben a jelen állapot szerint 935 méhészet és 67 ezer méhcsalád van. May Gábor szerint a méhészet egyre vonzóbb megélhetési, avagy a megélhetést kisegítő forrás, egyre több nyugdíjas foglalatossága. Egyetlen méhcsaládban a kaptártól függően nyaranta 40-60 ezer méh lakik (télire húszezerre lecsökken a számuk) és családonként nagy átlagban 40 kilónyi mézet készítenek. A mennyiség függ a méhésztől, a vándoroltatástól, a család egészségi állapotától. Jó esetben a baranyai méhészetek éves termelése 2,7 millió kilogramm méz.

Megkérdeztük: Hol szerzi be a mézet?

Vargha Attila pécsi fuvarozó néha kanállal is eszi a mézet, csak úgy, magában. A családban mindenki, főleg a gyerekek imádják a vajas-mézes kenyeret. A portékát többnyire az anyósa vásárolja munkatársi közvetítéssel, de ha hozzájutnak, veszik a vásárban, termelőtől. Boltban soha, hiszen nem tudni, mi van az üvegben.

Dörgő József pécsi vállalkozó igen ritkán fogyaszt mézet, talán ha a felesége szokott venni sütéshez. Nem is igen emlékszik arra, hogy mikor evett utoljára vajas-mézes kenyeret, talán ha gyerekkorában. A méz lemaradt a családi étlapról, s ha vesznek nagyritkán, egyértelmű, hogy a vásárcsarnokban szoktak ilyesmit vásárolni, mint minden mást, ha nem akarnak csalódni.

Pákozdi Jenő nyugdíjas a mézevők táborába tartozik. Szerinte mindegy, hogy akác, hárs vagy napraforgó, csak ne legyen hamisítvány. A beszerzési forrás is közel van, a rokona méhész, így tőle kap vagy vásárol. Ezért aztán természetesen olcsóbb is, mintha a bizonytalan eredetűt a boltban venné meg. Évente többkilónyit is elfogyaszt, de hogy mennyit, nem számolta még.

AGROLINE