Olcsóbb lehetne több élelmiszer?

Az alapvető élelmiszerek bolti árai gyakran magasabbak, mint azt a termékek bekerülési költsége és az ágazat „méltányos nyeresége” indokolná. De ha így van, hová kerül a többletbevétel?

2-15 százalékkal volt magasabb 2011 első negyedévében az alapvető élelmiszerek egy részének a bolti ára, mint a "minimálisan elvárt jövedelmeket is tartalmazó" ár – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) most publikált tanulmányából.

Az AKI folyamatosan vizsgálja a hazai termelésű alapvető élelmiszerek előállítási költségeit, valamint az ezek alapján kalkulált ár (szakszóval: árcentrum) és a tényleges bolti árak különbségét. Az AKI tizenegy alapvető élelmiszert (2,8 százalékos tej, trappista sajt, 20 százalékos tejföl, fehér kenyér, finomliszt, a húsoknál sertés comb, rövidkaraj, tarja, marhafelsál és rostélyos, illetve bontottcsirke) árait veszi ilyen módon górcső alá, negyedévenként.

Az általuk kalkulált költségarányos és a kiskereskedelmi árak csak ritkán találkoznak a kutatások szerint. 2011 első negyedévében a bevizsgált termékek java drágább volt, mint az AKI által kiszámolt bekerülési költségek és méltányos nyereséget tartalmazó ár.

A 2,8 százalékos egy literes tej áfával együtt átlagosan 212 forintba kellett volna hogy kerüljön – ez úgy jött össze, hogy a termék összes költsége literenként 174 forint lett volna és erre rakódott volna 6 forintos haszon (ez a termelő-feldolgozó-forgalmazó haszna) továbbá 32 forint áfa. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi átlagárai szerint az a termék nálunk átlagosan 218 forintba került, azaz 2,8 százalékkal drágább, mint az indokolt lett volna.

A trappistasajtnál 1,1, a tejfölnél 16, a fehér kenyérnél 9,5, a marhafelsálnál 3,7, a rostélyosnál 13, a bontott csirkénél pedig 8,4 százalék volt a legutóbbi az utolsó negyedéves kutatások szerint. A kérdés, hogy ha a számítások reálisak, akkor kinél landolhat a 3,6 százalékos méltányos haszonnal kalkulált és a bolti ár különbözete? Ez nem derül ki az AKI számításaiból – igaz, meghatározása nem is volt célja a kutatásnak.

Az eltérés a laikusnak sugallja, hogy a termék forgalmazásakor képződhet a többletbevétel. Kertész Róbert az AKI Ágazati Ökonómiai osztályának vezetője elmondta: ez az esetek többségében igaz lehet, ám jó pár termék esetében észrevehetően nem a kereskedelem miatt magasak az árak.

Az AKI korábbi hasonló felméréseiből az is kiderül, hogy 2010 folyamán gyakran éppenséggel az általuk kiszámolt „indokolt árhoz” képest alacsonyabb volt a bolti ár (így volt ez a tavalyi év nagy részében a tejnél, sajtnál, lisztnél, sertéscombnál).

Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára viszont érthetetlennek tartja, hogy az AKI milyen tényezőkkel számol, amikor az elméleti árat kiszámítja?

A felmérésből ugyanis nem derül ki, hogy az ágazat költségei hogyan oszlanak meg a termelők, a feldolgozók illetve a forgalmazók között. (A termelőnek-feldolgozónak-kereskedőnek egyaránt elfogadható nyereséget az AKI a mindenkori jegybanki alapkamatból – ez jelenleg 6 százalék – vezeti le.

Az elmúlt három-négy évben közel tíz százalékkal csökkent az eladott élelmiszerek mennyisége, ami annyit jelent, hogy Vámos György szerint riahogy a mezőgazdasági termelő, a feldolgozó, úgy a kereskedő sem törekedhet többletbevételre, mert ezt a jelenlegi piaci helyzet egyszerűen nem engedi meg.

Vámos úgy látja: ma az egész szektorban rendkívül kemény árverseny érvényesül, különösen igaz ez a két legalapvetőbb élelmiszerre, mint a kenyér és a tej. Itt az indokolatlanul magas árakat hamar letörné a konkurencia. Ez részben megjelenik az AKI tanulmányában is: ők azzal magyarázzák a tejföl kiugróan magas bolti árát, hogy külföldön kevéssé ismert ez a termék, így nincs olyan olcsó importáru, amivel lejjebb lehetne tornászni az itteni árakat.

Ugyanakkor Vámos György szerint az élelmiszer kiskereskedelemben méltánytalan jövedelem nem keletkezik. Annál is inkább, mert az éles piaci versenyben az APEH adatai szerint 2009-ben 15 milliárd forint veszteség képződött ebben a szektorban. 2010 sem volt rózsásabb – részint a válságadó bevezetése miatt. Utóbbi Vámos György szerint a kicsiket is érzékenyen sújtotta, elvégre egy milliárd forintos forgalmú cégnél a válságadó egymillió forintot jelentett, ami nagyjából egy dolgoz éves minimálbére.

NÉPSZABADSÁG