Nagyot drágul a kenyér

A rossz termés mellett a spekuláció is fűti a gabonaárakat

A már hónapok óta folyamatosan emelkedő hazai kenyérárak februártól nagyobbat lépnek, s ha a szegényes tavalyi búzatermés nem tart ki az idei aratásig, akár harmadával is tovább drágulhat a pékáru.

Tavaly Európa egy részén, többek között Magyarországon a mostoha időjárás miatt a szokottnál kevesebb élelmiszer termett, ezért is emelkednek folyamatosan az élelmiszerárak. A hazai drágulást az import sem tudja fékezni, ugyanis az árak külföldön is nőnek, különösen, hogy a spekulatív befektetők – ahogy három éve –ismét a terménypiacokon igyekeznek extrahaszonra szert tenni, s ezzel tovább srófolják a tőzsdei jegyzéseket, közvetve pedig a nagy- és kiskereskedelmi árakat.

Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke lapunk megkeresésére arról számolt be, hogy a héten a malmok kilónként 94–96 forintra emelték a liszt árát. Elmondta azt is, hogy a saját cégénél, a szegedi Bajor Pékségnél az üzemanyag- és a lisztárak miatt februárban árat kell, hogy emeljenek. Ennek ellenére úgy véli, hogy a pékáru országos drágulása nyomán sem kell számítani a kenyérvásárlás jelentősebb visszaesésére, ez ugyanis rugalmatlan termék, már nem jellemző a harminc évvel ezelőtti pazarló vásárlás, nagyjából annyit veszünk, amennyit meg is eszünk. Arra azonban felkészülnek, hogy a hagyományos kenyerek iránti kereslet növekszik, ugyanis ezek hosszabb ideig eltarthatók, a túrós táskán, pogácsán, kiflin és még sokféle, úgynevezett finompékárun már spórolnak a vásárlók.

Az év eleji drágulás után folyamatos liszt- és kenyérár-emelkedésre kell számítani, ugyanis egyre fogy a tavalyi, amúgy is igen kevés gabona. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója, a gabonakereskedőket és feldolgozókat tömörítő gabonaszövetség elnöke elmondta, hogy harmincéves pályafutása alatt nem kezdett ilyen esztendőt, mint az idei. A malmoknak jó, ha kéthavi búzakészlete van, s egyáltalán nem biztos, hogy a honi magtárakban kitart a következő aratásig a búza. Hozzátette: most csak a kereskedőházakon múlik, hogy önmérsékletet tanúsítva itthon tartják a birtokukban lévő tavalyi magyar termést vagy a nagyobb profit reményében exportálják, a kormány ugyanis az uniós szabályozás miatt tehetetlen, még közvetve sem fékezheti a kivitelt. A vezérigazgató beszámolt arról, hogy a mindenkori rekordár közelébe kúszott a búza ára, ami a napokban a szabadpiacon már elérte a 2008-as, kilónkénti 70–72 forintos árszintet. Ebből, legolcsóbban számítva is kilónként 95 forintos lisztet lehet előállítani, de a molnárok nagykereskedelmi árai inkább közelítenek a száz forinthoz. Ha a legrosszabb jóslat válik be, és az aratásig kifogy a magtárakból a hazai búza, akkor importálni kell, s ez kilónként száz forint feletti áron érkezhet meg, így a liszt nagybani ára már meghaladhatja a 130–135 forintot is.

Átlagosan másfélszer drágábbak az élelmiszer-alapanyagok a világpiacon, mint egy évvel ezelőtt. Ennek csak egyik oka a szélsőséges időjárás, most már sokkal inkább a spekulánsok okolhatók a drágulásért – mondta lapunknak Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ágazati igazgatója. A magyar árakat a pusztító belvízről szóló hírek mellett a világ más jelentős gabonatermő tájairól érkező negatív híradások is növelik. A magyar gazdák pechje, hogy az idei árbummból kevesek húzhatnak hasznot, ugyanis jelenleg mintegy egymillió hektárnyi szántót meg sem lehet közelíteni, áll a táblákon a belvíz, vagy annyira felázott a föld, hogy még a nagy kerekű traktorok is elsüllyednek, amint lekanyarodnak a betonról. Idén megismétlődhet a 2007–2008-as élelmiszerválság miatti terményárugrás, ugyanis a világ tőzsdéin az alapvető mezőgazdasági termények ára tavaly jelentősen – nem ritkán 40–50 százalékkal is emelkedett.

A mezőgazdasági árak emelkedését azonnal követik a mezőgazdaság által használt ipari anyagok drágulása – mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetségének titkára. Máris emelkedtek a vetőmag-, műtrágya-, növényvédőszer-, gép-, alkatrészárak, pedig kétséges, hogy a felázott és belvizes területeken lehet-e az idén nyáron aratni. A szakember elmondta azt is, hogy azokon a területen, amely hónapok óta víz alatt van, évekre van szükség, hogy a tömörödött talaj újra használható legyen. De a termelőket érő végső veszteség mérlegét majd csak májusban lehet megvonni, ekkor derül csak ki, hogy mekkora területen kell új növénnyel pótolni az őszi vetést.

Ágoston Béla, a kecskeméti Univer Produkt Zrt. nyersanyagbeszerzésért felelős vezetőjének tervei szerint, kéttucatnyi zöldségféléből az idén is 35 ezer tonnát vásárolnak a magyar gazdáktól. Megtudtuk, hogy mostanában kezdenek csak a palántaneveléshez, de az évek óta velük kapcsolatban álló termelők földjeinek 15–20 százaléka víz alatt áll, s legalább ekkor terület teljesen átnedvesedett. Elhangzott az is, hogy csak később döntenek arról, hogy a paprika- és paradicsomféléket helybe vessék vagy palántázzanak. Ez utóbbi választásra akkor kerül sor, ha csak a tavasz végére szárad ki a talaj.

NÉPSZABADSÁG