Megkezdődött a „magyar termék” rendelethez érkezett társadalmi javaslatok összegzése

A Vidékfejlesztési Minisztérium megkezdte a „magyar termék” rendelethez beküldött társadalmi javaslatok feldolgozását. A magyar termék és a magyar élelmiszer fogalmát, illetve a magyar származási helyre utaló jelölések használatát szabályozó rendelethez március 16-ig küldhették el észrevételeiket a szakmai testületek, a civilek és a társadalmi szervezetek. Közlemény.

A tervezet az előzetes várakozásoknak megfelelően komoly érdeklődést váltott ki a szakmai, fogyasztóvédelmi és civil szervezetek körében, de érkeztek egyéni észrevételek, hozzászólások is. A beadási határidőig összesen 23 szervezettől és 2 egyéni hozzászólótól, több mint száz javaslatot kapott a tárca. A hozzászólók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy rendkívül időszerű a minisztérium kezdeményezése, hiszen a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a hazai alapanyagok felhasználásával itthon előállított élelmiszereket. Az egyeztetések lezárása után a jogszabály tervezetet a tárca Brüsszelbe küldi, ahol megkezdődik a notifikációs eljárás. A rendelet a tervek szerint nyár végén, ősz elején léphet életbe. A jogszabályra azért van szükség, mert az utóbbi időben egyre több élelmiszeren találkozhattak a fogyasztók félrevezetően feltüntetett magyar eredetre utaló kifejezéssel illetve képi megjelenítéssel. Az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy valóban magyar eredetű élelmiszereket vásárolhassanak, viszont a felmérések alapján az elmúlt időszakban gyakran becsapottnak érezték magukat a megtévesztő jelölések miatt.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a lakosság valós tájékoztatása érdekében ezért olyan önkéntes jelölési gyakorlatot kíván bevezetni, amellyel a hazai termékek pontosabban azonosíthatóak és egyszerűbben felismerhetőek.

A rendelet-tervezet meghatározza a „100% magyar termék” felirat feltüntetésének feltételeit. A jelölést kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon elvégzett műveletekkel előállított termékek viselhetik majd. Ezek a termékek legfeljebb olyan külföldről származó összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket Magyarországon nem lehet előállítani (például déligyümölcsöket vagy egyes fűszerféléket). Ezek aránya azonban nem haladhatja meg az 5%-ot.

A jogszabály rendelkezik a „magyar termék” vagy „magyar élelmiszer” illetve bármilyen ezzel azonos értelmű szókapcsolat használatáról. Szabályozza azt is, hogy milyen esetekben lehet feltüntetni a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeit vagy az azokra utaló grafikai megjelenítést a csomagoláson. A rendelet kitér a „különleges”, „prémium”, „kiváló”, „extra” jelzők feltüntetésének feltételeire is.

A tervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium értékvállalásának megfelelően és a magyar jogszabályi környezetben elsőként határozza meg a „kézműves”-, illetve a „hagyományos élelmiszer” kifejezést. Olyan termékek jelölhetőek majd így, amelyeket nem iparszerű eljárással, hanem egyedi megmunkálással, kézzel vagy egyszerű hagyományos eszközökkel állítottak elő.

A szabályozás csak a Magyarországon működő élelmiszer-vállalkozásokra vonatkozik, és csak azokat érinti, akik önkéntesen akarják feltüntetni a termék származását. A tervezet tehát nem kötelezi a gyártókat a jelenleginél szigorúbb szabályok betartására, ugyanakkor feltételeket fogalmaz meg arra az esetre, ha az előállító megkülönböztető jelöléssel szeretné a termékét népszerűbbé tenni. A rendelet tisztább helyzetet teremt a hazai élelmiszerpiacon, hiszen a hatóság a jövőben jogszabály alapján szűrheti ki a fogyasztókat megtévesztő élelmiszereket. A Vidékfejlesztési Minisztérium a rendelet segítségével azt kívánja elérni, hogy csak azt a terméket lehessen magyarként feltüntetni, amelyről hitelesen megállapítható, hogy valóban az.

AGROLINE