Bizakodik a magyar borágazat

Az idei év a borágazat számára várhatóan jobb lesz, mint a tavalyi, de a terméskilátásokról bővebb információt még nem lehet adni, mivel a szüretig még sok idő van hátra - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Annyit azonban megjegyzett: a múlt év decemberi, illetve az idén májusi fagyok mintegy ezer hektáron károsították a szőlőültetvényeket. Ez pedig máris rontotta az idei terméskilátásokat. A múlt év viszont kifejezetten rossz volt a magyar borágazat számára, a pincékbe a szokásos bormennyiségnek mintegy a fele 1,6 millió hektoliter került.

A szakember közölte: a múlt évben igen kevés szőlő termett, ezért a felvásárlási árak - relatíve - magasak voltak. A fehérszőlő esetében 100-120 forintos, míg a kékszőlő esetén 200 forint körüli volt a felvásárlási ár. A magyar szőlőből - a kevesebb termés miatt - jelentős mennyiség került a környező országokba is, mivel több szomszédos ország felvásárlói is megjelentek a magyar piacon vevőként.

A kevesebb bormennyiség miatt az ágazat árbevétele is csökkent. A szokásos kilencvenmilliárd forintos éves árbevétel tavaly hatvan-hetvenmilliárd forintra esett vissza a becslések szerint. Az ágazat helyzetét nehezíti a HNT főtitkára szerint az is, hogy több, versenyhátrányt okozó körülménnyel is meg kell küzdeniük a borászoknak. Példaként említette az alkalmi munkavállalás szabályozását, a magas hazai áfát és borminősítési díjat. Ez utóbbi már Ausztriában is olcsóbb, mint Magyarországon - jelezte. Emellett a szükséges adminisztráció egy borász aktív munkaidejének mintegy a felét teszi ki.

Ma hazánkban mintegy hatvannyolcezer hektár regisztrált szőlőültetvény van, továbbá az ország még tízezer hektár újratelepítési jogtartalékkal is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy Magyarország borönellátása biztosítható - tájékoztatott a NHT főtitkára.

AGROLINE