Már nem kell a törököknek a magyar borjú

Tavaly nyár óta a törökök vitték a magyar bikát, mint a cukrot, a felvásárlási árak folyamatosan emelkedtek. A magyar gazdák számára azonban nem sokáig tartott a jó világ: ma már alig lehet szabadulni a 7—8 mázsás állatoktól.

Hajdú Gyula gyomaendrődi tanyáján nyolc termetes magyar tarka bika matat csendesen a jászolban. Közülük három már kilépett a növendékkorból, azaz elmúlt 24 hónapos.

— Nem tudom, hogyan szabaduljak meg tőlük, a kétévesnél idősebb állatokat ugyanis jóval olcsóbban, vagy egyáltalán nem veszik át a felvásárlók. Még január első hetében bejelentettem a hízóbikákat, de azóta sem vitték el. Egy-két hónapos csúszás eddig is előfordult, ilyen hosszú tolódás azonban még nem volt — panaszolta Hajdú Gyula.

A gyomaendrődi gazdálkodó most elsősorban amiatt bosszús, hogy az állatokat hiába eteti, azok egyre kevesebbet érnek. A Törökországba irányuló szállítmányok egyre ritkábbak, így félő, hogy a többi bikája is kicsúszik a növendékkorból. Egy osztrák vágóhídra el tudná adni ugyan az állatokat, de ott jóval alacsonyabb árat kínálnak.

Hajdú Gyula panaszával nincs egyedül. Magyarországon ma mintegy 90 ezer hizóbikát adnak el évente a gazdák, ebből legalább 10 ezret a Békés megyeiek. Az elmúlt egy év során az árak a megnövekedett török érdeklődés hatására jelentősen megugrottak, a korábbi kilónkénti 450 forintról 650-re. Néhány hónapja azonban súlyosbodik a helyzet, a felvásárlóknak nem kellenek a bikák. A termetes állatok egymás után futnak ki a növendékkorból, így veszítenek értékükből.

— Csak azt tanácsolhatom a gazdáknak, hogy adják el olcsóbban az állatokat. Nincs esély ugyanis arra, hogy a korábbi 650—680 forintos árat belátható időn belül újra megkapják — mondta megkeresésünkre Czikó András, a vágómarha-felvásárlással és export-importtal foglalkozó csanádapácai Agroprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette, a törökországi importtörvény megváltozott, az ottani kereskedők eddig az Európai Unió országai közül csak Magyarországról, Lettországból és Litvániából vásárolhattak hizóbikákat, most azonban már az Unió többi országából is.

A török kamionok Lengyelország és Franciaország felé vették az irányt, Magyarországon már leginkább csak a borjúkat keresik.

— Nincs mire várni, a törökök a 16—24 hónapos kor közötti bikákból kisebb mennyiséget ugyan átvesznek még, de korántsem olyan ütemesek a szállítások, mint a tavalyi év második felében. Piac viszont van, a grazi (Ausztria) vágóhíd folyamatosan tudná fogadni a szállítmányainkat, igaz, jóval alacsonyabb árakon. A fekete bikáért kilónként 410—420, a magyar tarkáért 440—450 forintot kínálnak — mondta Czikó András. Hozzátette, sajnálatos, hogy Magyarországon nincs szarvasmarha-vágóhíd, s ahol fogadnak is néhány bikát, ott nagyon alacsony árat kínálnak. Maradnak tehát a szomszédos Ausztria vágóhídjai.

Czikó András elmondta, az Ausztriába irányuló szállításokkal az a gond, hogy a gazdák többsége nem adja ilyen áron az állatait, így nem tudják megtölteni a kamionokat. Az Agroprofit Kft. nemrég tárgyalásokat kezdett egy másik osztrák vágóhíddal is, ott esély van arra, hogy a kilónkénti 470 forintot megadják. Erre még semmi garancia sincs, így Czikó András szerint a legjobb, amit a gazdák most tehetnek, az, hogy odaadják alacsonyabb áron az állataikat.

A közelmúltban együttműködési megállapodás született a Vidékfejlesztési Minisztérium és a mongol Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Könnyűipari Minisztérium között. Ennek keretében Mongóliában magyar segítséggel hamarosan szarvasmarhatartó mintagazdaságok létesülnek. A mintagazdaságokban nagy tej- és húshozamú magyar szarvasmarhafajtákat tenyésztenek majd. Emellett Magyarország támogatja Mongóliát az állategészségügy és az állatgyógyászat területén is.
Az együttműködés keretében a két ország kutatói közös programokkal segítik egymást a kutatás-fejlesztésben. A magyar egyetemek képzési programokat szerveznek a mongol élelmezésügyi, mezőgazdasági és könnyűipari szakembereknek.

AGROLINE