Kína az egyik legmeghatározóbb tényezője a világ élelmiszer-keresleti piacának, így a magyar agrárexport jövőjét is számottevően befolyásolhatja. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre több hír foglalkozik a magyar–kínai agrárkapcsolatokkal.
Már évek óta tudjuk, hogy jó lehetőségeink vannak a kínai piacon, például borkivitelre, együttműködésre a két ország kutatóintézetei és vállalkozásai között, különös tekintettel az édesvízi halászat, valamint a víziszárnyas-tenyésztés és -feldolgozás terén. A lúdtenyésztés, a tejfeldolgozás és a gyümölcsalapú szeszesitalok gyártásában kínai–magyar közös vállalkozások is alakultak, s a jövő bíztató.
Áprilisban a két ország Mezőgazdasági Munkacsoportja Pekingben, több területen is együttműködési lehetőségeket talált, például a gyümölcstermesztésben vagy a lótenyésztésben. Alig néhány hónapja megnyílt a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. libakeltető telepe Anhui városában. Júniusban a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködési megállapodást írt alá a kínai Földügyi és Erőforrás Minisztériummal, így a két ország a földügyi igazgatás területén is szorosabbra fűzi a kapcsolatokat.
A legfrissebb hír Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szeptember 19-ei tárgyalása Jiang Pinggel, a 23 milliós lakosú Sanghaj polgármester helyettesével. A kínai delegáció látogatása során felmérte az együttműködési lehetőségeket a gabona, a sertés és a halászati ágazat kutatás-fejlesztésében. A minisztériumi találkozó előtt a kínai fél megtekintette a herceghalomi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, ahol a sertés, ezen belül is a mangalica tenyésztés keltette fel az érdeklődését.
Czerván György kiemelte, hazánk több tízmillió ember élelmiszerellátását tudja biztosítani, ezért a kutatás-fejlesztési technológiák exportján felül a mezőgazdasági termékek kivitelére is lehetőség nyílik. Jiang Ping egyebek között arról szólt, hogy Sanghajban a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékekre és a vegyszermentes élelmiszerekre.
AGROINFORM