Húsvéti sonkavásár - Megtévesztő jelölések? Mire ügyeljünk?

Nincs olyan szakember, aki belelát a sonkába, és pusztán a külseje alapján bizonyossággal megmondja, hogy az milyen belül.

Ezért a sonka kiválasztásnál a fogyasztó számára a legfőbb támpontot az árucímke jelenti, amely nemcsak a termék tulajdonságairól, hanem a felhasználás módjáról is eligazítást kell, hogy adjon.

Ha a címke hiányzik, inkább mondjunk le a vásárlásról – tanácsolja a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség. Bár a gyorspácolt sonkák címkéjén olykor ijesztően hosszú felsorolást találunk a különböző adalékanyagokról, ízfokozókról és állományjavítókról, ezekből kizárólag engedélyezett mennyiséget tartalmazhatnak a termékek.

A szemüvegünket semmiképp ne felejtsük otthon, mert bizony a hasznos információk sokszor nehezen olvashatók, a kis betűméretek miatt. A bőséges kínálatban ugyancsak eligazodást ad a termék ára, a kiváló minőségű, prémium sonkák, hagyományosan készült parasztsonkák nem kímélik a pénztárcánkat, jóval drágábbak gyorspácolt társaiknál.

A Magyar Élelmiszerkönyv a sonka termékcsoportot három alcsoportra osztja, amelyek közül az elsőbe és a másodikba – a nyers, illetve a hőkezelt sonkák közé – tartozik a húsvétkor fogyasztott sonkák többsége.
Ezeken kívül egyedi termékleírással még a parasztsonka rendelkezik. Ez bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb vagy lapocka, amelyet sózással, pácolással és füstöléssel tartósítanak, és egészben vagy darabban forgalmaznak.

A sonkák címkéjének utalnia kell az állatra (kivéve a sertést), és utalnia lehet a testtájra (például comb vagy lapocka) is. Ezen kívül a vásárlókat a választásban segítő címkének tartalmaznia kell az előkészítés módját (darabolt vagy kötözött), fel kell tüntetni a hőkezelés módját (nyers vagy főtt), a pácolás és a füstölés módját, - amennyiben ezek hiánya alkalmas a fogyasztók megtévesztésére -, valamint nyers sonkák esetén azt, hogy a termék nyersen és/vagy főzve, illetve sütve fogyasztható.

A hatóságok húsvét táján külön figyelik a szezonális termékeket. Gyakori szabálytalanság a többi között a húskészítmények nem megfelelő tárolás miatti romlása, valamint hogy a termékek jelöletlenül, vagy hibás, illetve hiányos jelöléssel kerülnek forgalomba. A laboratóriumi vizsgálatok időnként túl magas konyhasó-tartalmat mutatnak ki. Az Élelmiszerkönyv előírja, hogy a nyers sonkák és a parasztsonkák nátrium-klorid-tartalma nem lehet több mint 7 százalék, főtt sonkáknál pedig 4,5 százalék a határérték. Hatósági eljárásra adhat okot az a megtévesztő gyakorlat, ha olyan sonkát illetnek "békebeli", "paraszt" vagy ehhez hasonló jelzőkkel, melyek a hagyományos gyártási eljárást mellőzve, például gyorspácolással készülnek.

Húsvétig tart a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) közös, kiemelt élelmiszer-ellenőrző akciója. 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedő bírsággal sújtható az a vállalkozó vagy cég ahol szabálytalanságot találnak, ettől függetlenül, nem a szankcionálás a célja a vizsgálatoknak.

AGROLINE