Hamburgeradó: tiltakozik az élelmiszeripar!

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) alapjaiban elhibázottnak és a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek tartja az egészségügyi kormányzat által ismertetett népegészségügyi termékdíj – azaz az élelmiszeripari különadó, más néven hamburgeradó – bevezetésének koncepcióját.

Az ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt. Éppen ezért és a vállalkozások terheinek indokolatlan növelése elkerülésének érdekében a vonatkozó törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen. Az évek óta zsugorodó hazai élelmiszeripar érdekeit képviselő ÉFOSZ a fogyasztók és a hazai élelmiszeripar számára egyaránt hátrányos elképzelésről az elmúlt hónapokban több alkalommal egyeztetést kért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, azonban a tárca erre eddig nem biztosított lehetőséget.

Az egészségügyi kormányzat által szerdán ismertetett elképzelések kapcsán a Szövetség ismételten hangsúlyozza, hogy a magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával készülnek és jutnak el a fogyasztókhoz, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent. Az ÉFOSZ ezért nem ért egyet egyes, a hatályos jogszabályoknak megfelelően előállított élelmiszeripari termék-csoportok diszkriminatív adóztatásával, ez ugyanis a piaci verseny torzulásához vezetne, a versenytárs termékek eltérő piaci pozícióhoz való juttatásán keresztül.

A Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett reprezentatív fogyasztói kutatása szerint a magyar fogyasztók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot.

Szövetségünk a fenti tények mellett felhívja a figyelmet arra, hogy a kormányprogram stratégiai célként jelöli meg az adócsökkentést, a fogyasztásbővítést, a termelő ágazatok támogatását, valamint a munkahelyteremtést. Ugyanakkor az ágazatot érintő egyéb központi terhek (környezetvédelmi termékdíj, kötelező kamarai tagság) növekedésével párhuzamosan egy esetleges élelmiszeripart érintő különadó egyértelműen e célok megvalósítása ellen hatna: a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt terhelő indokolatlan adóemeléssel, illetve árnövekedéssel járna együtt, a kis- és közepes méretű vállalkozásokat ellehetetlenítené, munkahelyeket szüntetne meg. A különadó jelentősen rontaná az amúgy is komoly nehézségekkel küszködő magyar élelmiszeripari vállalkozások versenyképességét.

Fontos hangsúlyozni azt a tényt is, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél. Az élelmiszereket sújtó 25 százalékos általános forgalmi adó pedig az uniós tagállamokban alkalmazható maximális érték, holott számos országban 0 vagy 5 százalékos adókulcsot alkalmaznak az élelmiszerek esetében. Egy esetleges különadó miatti áremelés így különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.

Az ÉFOSZ véleménye szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas végrehajtási, ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt. A vállalkozások terheinek indokolatlan növelése elkerülése érdekében a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően az előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen. Emellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztési koncepcióban szintén a népegészségügyi termékdíj szerepel a vidékfejlesztési koncepció megvalósításhoz szükséges egyik forrásként.

A Szövetség fontosnak tartja hangsúlyozni azt a tényt, hogy az egészséges életmód kialakításában a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett rendkívül fontos szerepet játszik a megfelelő testmozgás. Ugyanakkor tény, hogy a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rendkívül mozgásszegény életmódot folytat. A témában készült uniós és hazai felmérések megállapították, hogy a lakosság több mint fele semmilyen testmozgást nem végez. Meggyőződésünk, hogy a testmozgást is támogató komplex kezdeményezések nagyságrendileg kedvezőbb egészségjavulást idéznének elő, mint egy esetleges különadó.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége a fentiek alapján elutasítja a népegészségügyi termékdíj bevezetésének tervét – olvasható a szervezet élelmiszer.hu-n megjelent állásfoglalásában.

SZABADFÖLD