Magyarország felülvizsgálja a német húsra hozott élelmiszerbiztonsági határozatot

Magyarország felülvizsgálja azt a korábbi határozatot, melyet a dioxinbotrány miatt közvetlenül vagy közvetve Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, sertéshús-készítmények, valamint élő sertés felhasználásának és forgalmazásának átmeneti korlátozására hozott - közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. A módosított határozatot Magyarország szerdán továbbítja az Európai Bizottságnak jóváhagyásra - tette hozzá az országos főállatorvos, aki szerint a dioxin-ügyről szóló német beszámolók, és a kilátásba helyezett német intézkedések alapján szükséges a magyar határozat módosítása.

Az elmúlt napokban alkalmazott szigorú vizsgálatok során sem találtak dioxinnal szennyezett termékeket, összességében megállapítható, hogy a német termékek biztonságosak - mondta a szakember.

Ugyanakkor a magyar hatóságok továbbra is fontosnak tartják a magyar fogyasztók védelmét, ezért szigorú ellenőrzések maradnak érvényben, mert csak így garantálható a magyar fogyasztók teljes biztonsága - tette hozzá Kardeván Endre.

Kardeván Endre jelezte: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint személyesen ő maga tárgyalásokat folytatott a szóban forgó ügyben Ilse Aigner német mezőgazdasági miniszterrel, valamint John Dallival, az Európai Bizottság egészségügyi biztosával. Az MTI kérdésére válaszolva közölte: a magyar intézkedést hivatalosan az EU Bizottság nem kifogásolta, csupán szóbeli kérés hangzott el az intézkedés megváltoztatására.

A mostani dioxinbotrány miatt az Európai Bizottság egészségügyi biztosa négypontos javaslatot terjesztett elő a további hasonló esetek megakadályozására. E szerint: fizikailag el kell különíteni az ipari és a takarmányzsír előállítását, valamint szállítását; továbbá engedélyhez kell kötni a takarmánygyártó üzemek működését a mostani regisztráció helyett; újfajta - szigorúbb - dioxin-ellenőrzést kell bevezetni a takarmánygyártásban; bejelentési kötelezettség terheli a laboratóriumokat, beleértve a magánlaboratóriumokat is, amennyiben dioxin-szennyezést találnak.

Az államtitkár beszélt arról is: Magyarországon továbbra is szigorúan ellenőrzik a dioxinbotrány miatt esetlegesen érintett élelmiszercsoportokat, a tojást, a csirkehúst, valamint a sertéshúst és a takarmányokat.

Az ellenőrzés alá vont árut másodlagos élelmiszer-ellenőrzési módszerekkel, valamint kockázatbecslést alkalmazva vizsgálják.

Magyarországra havonta mintegy 90-150 ezer tojás érkezik külföldről, évente pedig mintegy 150-160 ezer tonna sertéshúst hoznak be az országba máshonnan, ennek mintegy harmada, azaz 50 ezer tonna származik Németországból.

A dioxin-üggyel, illetőleg a fogyasztóvédelemmel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos minden kormányzati korlátozó intézkedést egyértelműen támogatni kell - mondta Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke sajtótájékoztatón kedden Pápán.

Támogatni fogjuk ebben az ügyben a részleges importkorlátozást is, s "addig el kell menni", amit még az uniós rendszabályok megengednek - tette hozzá.

Hangsúlyozta: mindenkit óvna olyan kijelentéstől - így a kormányt is -, hogy Magyarországra nem kerülhetett be dioxinnal szennyezett élelmiszer. Szerinte azért nem lehet ezt egyértelműen kijelenteni, mert a nyershús-vizsgálat önmagában nem elégséges, a több százezer féle készterméket pedig lehetetlen "tételesen megnézni".

Utalt arra, hogy az uniós tagországok között nincs határ, így például Szlovákiából bárki kereskedő áthozhat húsárút, tojást, amelyet "soha nem fog látni hatóság".

MTI