Ugrás: navigáció, keresés

– Bázis

Technológia

Tartalomjegyzék 1 Technológia 1.1 Technológiai fogalmak 1.2 Technológiai törzsadatok 2 A nyomonkövetés feladata 3 Termék azonosítási technikák 3.1 Nyomonkövetés

Technológia

A technológiai törzsadat-rendszer keretében rögzítésre kerül az egyes (gyártási) feladatok végrehajtásához szükséges lépések, műveletek, azok szabályai és kapcsolódó normái.

Technológiai fogalmak

Tevékenység napló típus:

• A vállalat által végzett különböző, egyben naplózandó és elszámolandó tevékenységek törzse.

Művelet:

• A gyártási folyamat során végzett munkaműveletek tevékenység típus szempontú kategorizálása (pl. alapanyag átvétel, összemérés, fagyasztás, keverés, töltés, csomagolás).

Munkaművelet:

• Konkrét műveleti lépéssorozat előírás, meghatározva a kapcsolódó normákat továbbá teljesítmény alapú bérezés esetén a bértételeket (pl. comb kicsontozás). Egy művelethez, mint kategóriához több munkaművelet tartozhat.

Ciklusidő:

• Adott művelet elvégzéséhez szükséges idő. A művelet megkezdése és a következő művelet megkezdése között eltelt idő.

Ütemidő:

• A folyamat ütemideje a bemenet fogadókészségi illetve a kimenet kibocsátási ütemideje, azaz az az idő, amennyi időnként a késztermékek követik egymást a folyamat kimeneteként. Ez az ütemidő megegyezhet a mértékadó ciklusidővel, de kisebb is lehet annál, ha a folyamat leghosszabb műveletét párhuzamos folyamat kialakítással rövidíteni tudjuk. Egy termék egységének előállítására rendelkezésre álló idő. A ciklusidő a műveletet jellemző mérték, míg az ütemidő a terméket jellemző mérték.

Munkahely (termelési munkahely), műveleti hely:

• Műveletvégzés helyszíne, a termék előállító folyamatban szerephez jutó gépek törzse.

Technológiai leírás:

• Adott termék(kör)-re, termék vonalra rögzíti a termék előállítás tevékenység alapú jellemzőit, a tevékenység végzés előírásait, szabályait. A szabványosított munkavégzés alap előíró eszköze.

Műveletlánc, műveleti sorrend:

• A technológiai előírás részeként rögzíti az elvégzendő műveleteket, azok időbeli viszonyát és a műveletlánchoz tartozó műveletekre előírt minőségi követelményeket, műveleti utasításokat.

Gyártási utasítás:

• Adott cikk előállítását illetve bontását anyagnormával leíró rögzített tecnológiai utasítás.

Technológiai törzsadatok

A rendszerben adminisztrált tevékenységeket az alábbi bontásban adhatjuk meg:

Ágazatok

• (ágazaton belüli) Termék-előállítás fázisai.
• (fázison belüli) Tevékenységek.

Technológiai előírások

• (technológiai előíráson belül) Technológiai lépések (tevékenységhez rendelten).

Gyártási utasítások, egyben anyagnormák (technológiai előíráshoz rendelten adott cikk-kör anyagnormája és munkahelyekre vonatkoztatása).

• Műveletek (technológiai lépéshez rendelten).
• Műveletek anyagnormája.

A nyomonkövetés feladata

Az EU-csatlakozás kapcsán 2005. januártól hazánkban is életbe lépett AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK RENDELETE szövege szerint:

"nyomon követhetőség: lehetőség arra, hogy nyomon követhető legyen egy élelmiszer, takarmány, élelmiszer előállítására szánt állat vagy olyan anyag, amely anyagot élelmiszer vagy takarmány előállításánál felhasználásra szánnak, illetve amelynél ez várható, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában;"

"Tapasztalatok igazolják, hogy az élelmiszer és takarmány belső piacának működését veszélyezteti, ha az élelmiszerek és takarmányok útja nem követhető nyomon. Ezért az élelmiszer- és takarmányiparban fel kell állítani egy átfogó nyomon követési rendszert, amelynek segítségével el lehet végezni a különböző termékek célzott és pontos kivonását a piacról, illetve tájékoztatni lehet a fogyasztókat vagy az ellenőrzéssel megbízott személyeket".

A nyomonkövethetőség ISO 8402:1994 szerinti definíciója szerint: egy bizonyos termék életútjának, a rajta végrehajtott műveleteknek és térbeli elhelyezkedésének követési képessége rögzített információk alapján.

A hivatkozott EU direktíva hivatalos értelmezése szerint:

• A 18. cikk előírja, hogy az élelmiszeripari vállalkozók
  • Azonosítani tudják, hogy a termék kitől származik, illetve hogy kihez továbbította.
  • Rendelkezzenek olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik ezeknek az információknak a hatóságok számára való hozzáférhetőségét, amennyiben az adatok bekérésre kerülnek.

• Ez a kötelezettség az „egy lépés vissza, egy lépés előre” elvén működik, amely az élelmiszeripari vállalkozók számára a következőket jelenti:
  • Rendelkezniük kell egy olyan rendszerrel, amely azonosíthatóvá teszi közvetlen beszállítóikat, illetve közvetlen vásárlóikat.
  • Létre kell hozniuk egy „beszállító-termék” kapcsolatot (ti. hogy melyik termék melyik beszállítótól származik).
  • Létre kell hozniuk egy „vásárló-termék” kapcsolatot (ti. hogy melyik terméket melyik vásárlónak adták el). Nem szükséges azonban a közvetlen vásárlók azonosítása, ha azok végső fogyasztók is egyben.

A belső nyomonkövetés részletességi szintjének célszerű megválasztása a vállalkozás méretétől és jellegétől függően a vállalkozón múlik.

A nyilvántartandó adatok köre

• Az első kategória azokat az adatokat foglalja magában, amelyeket minden esetben az illetékes hatóságok rendelkezésére kell tudni bocsátani:
  • A beszállító neve, címe, illetve a tőle származó termék jellege.
  • Avásárló neve, címe, illetve a neki szállított termék jellege.
  • A szállítás időpontja.
  • A szállítás időpontjának feljegyzése az első két adat rögzítéséből következik. Ha ugyanolyan típusú termék több alkalommal is szállításra kerül ugyanahhoz az élelmiszeripari vállalkozóhoz, a beszállító nevének, címének és a termék jellegének rögzítése nem elégítené ki a nyomonkövethetőségi követelményeket.

• A második kategóriába azok az adatok tartoznak, amelyeknek rögzítése, noha nem kötelező, nagyon ajánlott:
  • térfogat vagy mennyiség;
  • tételszám, ha van ilyen;
  • a termék részletesebb leírása (előrecsomagolt vagy csomagolatlan, zöldséggyümölcs fajták, nyers vagy feldolgozott termék).

A rögzítendő adatok szükséges típusai az élelmiszeripari tevékenység jellegének fényében, a nyomonkövethetőségi rendszer jellemzőinek, illetve a vállalkozás méretének függvényében választhatók ki.

A fent említett első kategóriába tartozó minimális információknak azonnal az illetékes hatóságok rendelkezésére kell állniuk.

A második kategóriába tartozó információknak ésszerű, gyakorlati szempontokat is figyelembe vevő határidőn belül kell rendelkezésre állniuk; ezt csak a körülmények ismeretében lehet pontosan meghatározni.

• Termék nyomonkövetés kapcsán két alapvető kritériumnak meg kell felelni:
  • Adott azonosítóval ellátott termékbe milyen tételeket használtunk fel, hogyan állítottuk elő (=>beszerzés és gyártás tételes követése),
  • Adott tétel (és amely más tételekbe beépült/kapcsolódott az adott tétel) hol helyezkedik el éppen és mely vevőknek mikor adtunk el belőle (beépülés, készlet követés és kiszállítás követés első külső vevőhöz).

A nyomonkövetés – a törvényi előírások betartásán és a vevői elvárások kielégítésén túl - látszólag nem képvisel produktív értéket, azonban integrált és az informatika eszközeivel egyszerűsített adminisztrációjával a teljes operatív folyamat lényegesen pontosabb követése valósítható meg, tény és valós adatbázist biztosítva a kimutatásokhoz, elemzésekhez.

Termék azonosítási technikák

Az előállítás és értékesítés minden fázisában tételesen azonosítanunk kell az alábbi érintett termékköröket:

• Beszerzett termékek.
• Gyártás során előállított félkész/késztemékek.

Termék azonosítási módok a ROOL Bázis rendszerben:

Cikkelemes azonosítás:

• A termékek nem kerülnek tételes azonosításra. Mozgatáskor csak a cikk azonosítandó továbbá megadandó a mozgatott mennyiség. Az élelmiszerrel érintkező vagy beépülő anyagok azonosítására nem alkalmazható.

Tételes (sarzsos) azonosítás:

• A cikk azonosításán belül az adott termék tételei is követésre kerülnek. Mozgatáskor a cikk és a mozgatott tétel is azonosítandó, továbbá megadandó a mozgatott mennyiség.

Gyáriszámos (és tételes) azonosítás:

• A cikk és a tétel azonosításán túl a tétel gyáriszámmal ellátott – tipikusan bontásra nem kerülő – egységei kerülnek azonosításra. A gyáriszám globálisan egyedi azonosítója az adott (pl. gyűjtőcsomag) egységnek, számos jellemző kapcsolódik hozzá a rendszerben (pl. pillanatnyi helye, jelölt termék-egység története, előállítási jellemzői, mozgásai). Mozgatáskor a gyáriszám (vonalkódos) azonosítása önmagában azonosítja a mozgatott tételt, cikket és egyben a mozgatandó mennyiséget is.

Egyedi csomag (és tételes) azonosítás:

• Tipikusan a gyűjtőcsomagoláson belüli egyedi csomagolás gyáriszámos azonosítását teszi lehetővé.

Az azonosítási módot a cikktörzs részeként minden egyes cikkhez (vállalatfüggően) elő kell írnunk.

• Az azonosításra alapvetően kétféle hordozó technikát alkalmazhatunk:
  • Adott, egyben mozgatott mennyiségre helyezünk azonosítót, amely mindig a termékkel együtt, ahhoz tapadva mozog (pl. gyáriszámos vonalkód a késztermék kartonon)a terméket tároló/szállító eszközt egyedileg azonosítjuk („mozgó tárhely”) és minden változáskor adminisztráljuk az azonosított eszközbe tett tételt, így mindig tudjuk, hogy éppen mely tétel van az adott eszközben (pl. húsoskocsi/keret/szekrény/polc/függesztő egyedileg azonosítva egyedi sorszámmal).
  • További azonosítási lehetőség adott gyáriszámok logisztikai egységként való kezelésére a raklapcímkével való összefogásuk. Lehetőség van mind cikk szempontjából homogén raklap mind vegyes raklap képzésére.

• A jelzések a gyakorlatban kétféle formátumban jelennek meg:
  • Ember által értelmezhető információ (szöveges felirat, tintasugaras ráfestés, kézi felirat, pecsét, …).
  • Gépi feldolgozásra alkalmas információ (vonalkód, RFID, ...).

Nyomonkövetés

Az alábbi alapszabályok betartása szükséges előfeltétel a termék nyomonkövetéshez:

• Az előállítási lánc minden pontján biztosítani kell az anyagok illetve a termékek azonosíthatóságát egyben az azonosítók és a vonatkozó információk összekapcsolását.

• A vállalat minden érintett beszerzett cikkét tételesen azonosítani kell.

• A gyártás során minden érintett tevékenység végzésére (műveletre/folyamatra) biztosítani kell az alábbiakat:
  • Az input anyagokat tételesen azonosítva kapja.
  • Az output anyagokat tételesen azonosítsa.
  • Az input és az output anyagok nyomonkövetési kapcsolatát teremtse meg és rögzítse.
  • Rögzítse a gyártási körülmények előírt jellemzőit.

• A készletezés és szállítás során (bevételezés, tárolás/mozgatás, kiadás) meg kell őrizni a nyomonkövetési azonosítást.

• Mindezen adatok ne (csak) a dolgozók „fejében” és/vagy papír bizonylatokon legyenek elérhetőek, hanem az integrált informatikai rendszer szerves részét képezzék kapcsolva az alap operatív folyamatok adminisztrációjához. Az adatokat lehetőség szerint azok felmerülési helyén, késleltetés nélkül rögzítsük az informatikai rendszerbe.