(Változatok közti eltérés)

Ugrás: navigáció, keresés

– Bázis

Termelésirányítás támogatás

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Fogalmak 2.1 Technológiai fogalmak 2.2 Termelésirányítás fogalmak 2.3 Készletkezelés fogalmak 3 KANBAN rendszer bevezetésének feltételei és folyamatos karbantartása 3.1 A KANBAN mint jelző kártya rendszer működésének alapvetései 3.1.1 Készlet meghatározása 3.1.2 Kártyához tartozó mennyiség meghatározása 3.1.3 A rendszerbe állított kártyák számának meghatározása 3.1.4 A kártyák darabszámának folyamatos felülvizsgálata 3.1.5 Akciók figyelése, kezelése 4 Gyártási igények kezelése 4.1 Alapadatok 4.2 Kártyák számának meghatározása

Bevezetés

• Jelen dokumentumban összefoglaljuk a ROOL Bázis termelésirányítási eszközkészletét.

• A termelésirányítást két fő irányítási módszer köré szervezzük:
  • kanban kártyákkal vezérelt gyártás (akciótervvel és egyéb korrekciós tényezőkkel)
  • közvetlen vevői megrendelésekre szinkrongyártás.

• A kanban kártyákkal vezérelt gyártás alkalmazható (egyéb feltételeit lásd alább), ha
  • a vevői megrendelés beérkezésétől már nincs elegendő idő a termék előállítására, ezért készletről szolgáljuk ki az igényeket
  • másrészt a vevői igények szórása relatíve alacsony.

• A kanban vezérlés alkalmazható mind a végtermék mind a félkész termékek készletezésének szabályozására.
• Kapcsolódóan hasonló alapokon a beszerzés szabályozható készletszintekkel.

• A szinkrongyártást abban az esetben alkalmazhatjuk, amikor a vevői megrendelés(ek) beérkezésekor, a megrendelt mennyiséget adjuk ki gyártásra, azaz a gyártás és a vevői megrendelés szinkronban van.

• Kapcsolódó operatív feladatok:
  • a cikkek kategorizálása termelésirányítási módszer szerint (törzs)
  • technológiai normák karbantartása (törzs)
  • kanban kártya jellemzők megállapítása és időszakos karbantartása (koordináció)
  • akciók és egyéb korrekciók követése (kereskedelem/koordináció)
  • beszerzési készletek készletszint alapú kezelése (beszerzés)
  • vevői igények/megrendelések rögzítése (kereskedelem)
  • üzemek felé kereskedelmi gyártási igények meghatározása és továbbítása (koordináció)
  • gyártási igényekre anyagszükséglet alapú alapanyag igénylés (üzemek) és az anyagigény ellátó területhez (üzem, raktár) irányítása
  • napi „húsmérleg” alapú nyers alapanyag elosztás és visszaigazolás (koordináció által koordináltan) (fejlesztése folyamatban)
  • gyártási igények visszaigazolása egyben a gyártási feladatok kiadása/módosítása (üzemek)
  • szinkron gyártási/csomagolási feladatok kiadása (koordináció)
  • a kiszállításhoz az áru kiszolgáló raktárba (át)tároltatása (koordináció).

Fogalmak

Technológiai fogalmak

• Tevékenység típus: A vállalat által végzett különböző, egyben naplózható és elszámolható tevékenység típusok törzse (pl. keverés, összemérés, főzés, …).

• Technológiai előírás: Adott termék(kör)-re, termék vonalra rögzíti a termék előállítás tevékenység alapú jellemzőit, a tevékenység végzés előírásait, szabályait. A szabványosított munkavégzés alap előíró eszköze.

• Műveletlánc, műveleti sorrend: A technológiai előírás részeként rögzíti az elvégzendő műveleteket, azok időbeli viszonyát és a műveletlánchoz tartozó műveletekre előírt minőségi követelményeket, műveleti utasításokat.

• Gyártási utasítás: Adott cikk előállítását illetve bontását anyagnormával ellátott rögzített tecnológiai utasítás.

Termelésirányítás fogalmak

• Szinkrongyártás: Közvetlenül vevői megrendelésekre indított, azzal szinkron gyártás.

• TPS (Toyota Production System): A TPS egy üzleti filozófia, amely megkísérli a szervezetet optimalizálni úgy, hogy minél jobban kielégíthesse a vásárlói igényeket.

• Húzórendszer: Olyan gyártásirányítási elv, amely szerint:
  • csak azt gyártsuk, amire szükség van
  • olyan mennyiségben, amennyire szükség van
  • és akkorra, amikorra kell.

• Gyártási feladat: Konkrét termelési feladat, mely előírja adott cikk adott mennyiségének adott üzemben való legyártását és készletre adását.

Készletkezelés fogalmak

• Készletmozgás bizonylat: Adott készletmozgást dokumentáló, szigorú számadású bizonylat. Kiemelt adatai: azonosítja az átadót, az átvevőt, a mozgásnemmel tipizálja a gazdasági eseményt, rögzíti a mozgatott tételeket, mennyiségeket. A bizonylata nyomtatható.

• Készletmozgatási utasítás: Előzetesen a rendszerben rögzített készletmozgatási utasítás, mely alapján elvégzendő a készlet mozgatása. Az utasítás a mozgatandó cikkeken és mennyiségeken túl előír(hat)ja a készletmozgás egyéb jellemzőit is (pl. mozgásnem, munkaszám, partner...). Mozgásnemenként szabályozható az utasítás alap kötelezősége/opcionalitása.

KANBAN rendszer bevezetésének feltételei és folyamatos karbantartása

A KANBAN mint jelző kártya rendszer működésének alapvetései

• A termék feltöltés, beszerzés, gyártásirányítás akkor szervezhető kanban rendszerrel, ha a termék felhasználását megvizsgáltuk és ez megfelel a kártya bevezetésével szemben támasztott feltételeknek. A vizsgálat során:
  • Ki kell számítani a termék fogyásának átlagát,
  • Ki kell számítani a termék fogyásának szórását,
  • A kiszámított szórást el kell osztani az átlaggal.

• A fenti lépések után kapunk egy hányadost, melynek értékelését kell elvégeznünk.
  • Az értékelés alapján, ha a hányados:
    • 0,5 alatt van, akkor folyamatos gyártásról beszélünk,
    • 0,5 – 2,0 között van, akkor TPS (Kanban) rendszer,
    • 2,0 – 5,0 között van, akkor az MRP biztosítja az optimális rendszert,
    • 5,0 – feletti értékeknél projektek létrehozása javasolt.

• Az első elemzést követően, ha a termék a Kanban rendszerbe sorolódik (vagyis a hányados értéke 0,5 és 2,0 közé esik) a következő feladatokat kell elvégezni.
  • Készlet meghatározása (készlet alatt jelen fejezetben a gyártás alatti és a raktári készlet összességét értjük),
  • Kártyához tartozó mennyiség meghatározása,
  • A rendszerben használt kártyák mennyiségének meghatározása,
  • A kártyák darabszámának folyamatos felülvizsgálata (készlet felülvizsgálat),
  • Az akciók figyelése, kezelése.

Készlet meghatározása

• A feladatok elvégzésének legfontosabb lépése a készlet szintek meghatározása. Figyelembe kell venni az időszak alatti átlagos fogyást, a pótlási időt (illetve a pótlási idő alatti átlagos felhasználást), a legkisebb rendelhető mennyiséget, valamint a megfelelő biztonsági szintet.

• Az adott terméknél az akciók figyelése igen fontos feladat. Az akciók előtt az átfutási időket figyelembe véve kell a készletszintet emelni (plusz kártyákat a rendszerbe tenni). Nagyon fontos, hogy az akció végén az akció miatt berakott kártyákat ki kell venni.

• A készletszint meghatározásánál a termék esetleges szezonalításának megfelelően kell a kártyák darabszámát a szezonoknak megfelelően változtatni.

• A rendszer alkalmazása során a gyártás alatt lévő készletek is lekötnek egy – egy kártyát. Ez pedig azt jelenti, hogy a készleteink folyamatos ellenőrzés alatt vannak. A beállított készletszint tartalmazza a félkész termékek és a gyártásban lévő termékek készleteit is.

• A fentiekből következik, hogy a bevezetés során a készletek felmérése sarkalatos feladat. Ha már rendelkezik a cég egy integrált informatikai rendszerrel, melynek része a termékek nyomon követése, akkor a gyártásban lévő készletek meghatározása egyszerű feladat. Ha még ilyen nem áll rendelkezésre, akkor a termékeket a gyártásban is leltározni kell. Ha a termék előállítási ideje 3 napnál kevesebb, akkor ez a készlet felvétel nem feltétele az indulásnak, hiszen a 4. napot követően már az új rend szerint alakul a készlet, és irányítható a pótlás (gyártás).
  • Feltétlenül meg kell tartani a gyártási ciklusban lévő termékek leltározását a hosszabb átfutási idejű termékek esetén, hiszen ezen termékeknél ennek figyelmen kívül hagyása esetén a készletek jelentősen emelkedhetnek a bevezetést követő időszakban.

• Új termék esetén a készletszint beállítása igen nehéz, mivel nincs elég adat a megfelelő kiértékeléshez. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a bevezető időszakot projektnek tekintjük. Az időszakot követően történik a kiértékelés és ezen kiértékelés alapján dönthető el, hogy a termék milyen utánpótlási rendszer szerint gyártandó.
  • Kifutó, vagy megszűnő termékek esetén szintén projektként kell kezelni a gyártást, és nem szabad alkalmazni a Kanban rendszert. A kivonási határidőt követően a termék (és kapcsolódó segéd és csomagoló anyagok) pótlását le kell állítani.

• Külön kell kezelni azon termékeket, melyeknél az alap termékből további termékeket állítunk elő.
  • Ezeknél a termékeknél a következő vizsgálatot kell lefolytatni :
    • A „képzett” termék milyen gyártási rendszerrel biztosítható
    • A „képzett” termék milyen átfutási idővel gyártható (pótolható)
    • A „képzett” termék rendelési ideje és kiszállítási határideje

• A fenti adatok birtokában eldönthető, hogy a „képzett” termék szinkrongyártással kiszolgálható-e. Ez azt jelenti, hogy a vevői rendelést követően elegendő idő áll rendelkezésre a kiszállításig a „képzési időt” figyelembe véve.
  • Elegendő időnk van: A képzett terméket szinkrongyártással biztosítjuk, az alapterméket a saját hányadosa alapján, ahol felhasználásként azonosítjuk a „képzett” termék felhasználásából származó igényt
  • Nincs elegendő idő: A képzett termékből is készletet tartunk, és a pótlásához a rendelkezésre álló adatokat elemezzük a fent már ismertetett módszerrel. Fontos, hogy az alaptermék esetében a „képzett” termék ugyanolyan igényt jelent, mint a vevői megrendelés.

Kártyához tartozó mennyiség meghatározása

• A kártyákhoz tartozó mennyiségek meghatározásánál az egyik alapelv az lehet, hogy egy sarzs mennyiség = egy kártyával. Ebben az esetben a rendelési mennyiség megegyezik a legkisebb gyártási mennyiséggel. A rendszer előnye, hogy igen könnyen nyomon követhető a gyártás megrendelése. Egy kártyához egy sarzs tartozik, minden „üres” kártya megrendelés a gyártás, beszerzés felé, ahol ütemezhető a feladat.

• Egy kártyához több sarzs tartozik. Ebben az esetben a feladat ütemezése nehezebb feladat, ugyanakkor valószínűleg a gyártás nagyobb sorozatokban tud termelni. Ezzel a módszerrel valószínűleg magasabb készletszinttel tudjuk a feladatokat teljesíteni. Akkor indokolt, ha az időszak alatti felhasználási olyan magas, hogy lényegesen meghaladja a sarzs mennyiségét (Pl.: a napi felhasználás 8 – 12 sarzs, vagy e fölötti).

A rendszerbe állított kártyák számának meghatározása

• A fenti elmélet alapján a kártyák számát egyszerű osztással meghatározhatjuk. A kártyák számát a biztonsági szorzó nagyban befolyásolja. Tudni kell, hogy a kártya rendszer a készletet minden esetben az adott termék sarzsának egész számú többszöröseként adja. Ez jelenti majd a rendszerben lévő készlet maximumát. Mivel csak üres kártyára kezdődik a feltöltés, ezért adja a rendszer a maximum készletet.

A kártyák darabszámának folyamatos felülvizsgálata

• A rendszer működése során folyamatosan vizsgálni kell a kártyák darabszámát. Ha a vevők kiszolgálása nem biztonságos, akkor emelni kell a kártya számot. Ha a készletek nem fogynak el a lejárati idő egyharmada alatt akkor csökkenteni kell a kártyák számát, ezzel a készletet is. A szezononkénti felülvizsgálat minden esetben kötelező.

• Új termék bevezetési időszakában, illetve kivonásra kerülő termék esetén a Kanban rendszert fenntartani nem érdemes.

Akciók figyelése, kezelése

• Az akciók indítása előtt az akció tervezett mértékének megfelelő számú kártyát kell a rendszerbe betenni és azokat az akció végéig benntartani. A kártya betételnél illetve kivonásnál az átfutási időket tekintetbe kell venni.

Gyártási igények kezelése

Alapadatok

• A kanban módszerrel irányított cikkek esetén az alapadatok a Törzsadatok / Áru / Cikk program Termelésirányítás panelén állíthatók be.

Kép:Alapadat.JPG

• A kívánt cikk kiválasztása után a következő adatok megadása szükséges:
  • Gyártó üzem: Ez a beállítás határozza meg, hogy az adott árut alapértelmezés szerint melyik üzem állítja elő.
  • Fix előállítási idő: A termék előállításához szükséges idő, mely naptári-, vagy gyártási napban határozható meg. Ha a termék előállítási ideje 1 nap, az azt jelenti, hogy a cikk gyártása az indítás napján be is fejeződik. Például ha olyan gyártási igény készül a cikkre, melyben az igényelt gyártás indítás dátuma 2007.11.05. hétfő, akkor a rendszer az előállítási időt figyelembe véve 2007.11.05-ét – vagyis ugyan azt a napot - fogja meghatározni mint igényelt határidő. Ugyanezen adatokkal 2 napos előállítási idejű cikknél a határidő értelemszerűen 2007.11.06. lesz.
  • Ez a számítás csak akkor eredményez valós határidőket, ha - a jelenlegi gyakorlatot megtartva - a koordináció a gyártási igényeket minden esetben a következő napra vonatkozóan rögzíti.
  • Az előállítási idő naptári-, vagy gyártási napban történő megadása azokban az esetekben befolyásolja az előállítás határidejének meghatározását, amikor a gyártási idő egy része hétvégére esik. (Lásd még Üzemi naptár) Amennyiben az előállítási időt naptári napban határozzuk meg, a rendszer egy adott gyártási feladat befejezésének meghatározásakor azokat a napokat is beleszámítja a gyártási időbe, amikor az üzemi naptár szerint nincs gyártás. Például egy pénteki napon elindított 4 napig tartó gyártási feladat határideje következő hét hétfő lesz, akkor is ha az üzemi naptár alapján szombaton, és vasárnap nem folyik gyártás.
  • Ha az előállítási időt gyártási napban határozzuk meg, akkor a rendszer csak azokat a napokat veszi figyelembe a gyártás befejezésének meghatározásakor melyek az üzemi naptárban gyártási napként szerepelnek. Vagyis ebben az esetben a pénteki napon indított 4 napig tartó gyártási feladat határideje következő hét szerda lesz.

• Termelésirányítási módszer: A legördülő listából válasszuk ki a 'kanban' elemet.

• Egy kártyán mozgó áru mennyisége: Itt határozható meg, hogy az adott cikkből mekkora mennyiséget reprezentál egy kártya. Általában a kártya mérete megegyezik egy sarzsnyi mennyiséggel.

• Minimális gyártási rendelés mennyiség: Ez a beállítás határozza meg, hogy az adott cikknél mekkora az a legkisebb mennyiség, mellyel gyártás indítható. A minimális gyártási rendelés mennyiség csak az egy kártyán mozgó áru mennyiségének egész számú többszöröse lehet. Ha például egy cikknél az egy kártyán mozgó áru mennyisége 200 kg, és a minimális gyártási rendelés mennyiség 2000 kg, a rendszer csak akkor fog gyártás indítás javasolni, ha az üres kártyák száma már eléri a 10-et, vagyis a 2000 kg-ot.

• Gyártástól rendelhető mennyiség :A legördülő listából az alábbi két érték választható:
  • Kártya méret többszöröse.
    • A cikkek túlnyomó többségében a „Kártya méret többszöröse” a megfelelő választás, mivel a kanban rendszer szerint a megüresedett kártyákra történik a gyártás. Ha például egy cikknél az egy kártyán mozgó áru mennyisége 200 kg, és a minimális gyártási rendelés mennyiség 2000 kg (10 kártya), akkor a gyártási igény mennyisége 2000 kg (10 kártya) , 2200 kg (11 kártya), 2400 kg (12 kártya) stb. lehet.
  • Minimális gyártási rendelés többszöröse.
    • A „Minimális gyártási rendelés többszöröse” beállítás azoknál a cikkeknél alkalmazható, melyeknél az alacsony fogyás miatt a rendszerben lévő kártyák száma 1, és az előállítás ideje több nap. Ebben az esetben a „hagyományos” módszer nem alkalmazható, mivel a rendszer – a kanban módszer alapján - csak akkor javasolna gyártás indítást, amikor a készleten lévő 1 kártya kiürül, így viszont a gyártás ideje alatt nincs készlet, így a vevők kiszolgálása nem lehetséges. A „Minimális gyártási rendelés többszöröse” beállítással a kártya mérete az egy sarzsnyi mennyiségnél kisebbre állítható. Például ha egy cikk legkisebb gyártható mennyisége (egy sarzsnyi mennyiség) 200 kg, akkor ebben az esetben a kártya méretet 50-re, a minimális gyártási rendelés mennyiséget 200-ra állítjuk be. Ha a rendszerben lévő kártyák számát 6-ban határozzuk meg, a rendszer csak akkor fog gyártás indítást javasolni, ha az üres kártyák száma legalább négy, de a gyártandó mennyiség minden esetben 200 kg lesz.

==

Kártyák számának meghatározása

==